Site hosted by Angelfire.com: Build your free website today!

a webhely naplója - új és frissített oldalak

VMDOK

HUDOK

YUDOK

vissza a kezdőlapra

EBIB

HANG

EGYÉB

a webhely térképe

B K É L S K

B K É L S K

B K É L S K

B S C P L

V H Y E Z

B K É L S K

Elektronikus Könyvtár

 

Vékás János: A vajdasági magyarság területi elhelyezkedése

 

A vajdasági magyarság a legkülönbözõbb történelmi helyzetek folytán igen szétszórtan él. Területi elhelyezkedését tekintve háromféle helyzetet különböztethetünk meg: a tömbmagyarságot, a szigetmagyarságot és a szórványmagyarságot. Ezek területi elhelyezkedésének és arányának elemzésekor az 1991-es népszámlálás hivatalos adatait vettem alapul. A helyzet azóta kedvezõtlenebbé vált a magyarság szempontjából, mert az elmúlt években az erõszakos mozgósítások és a nincstelenség miatt becslés szerint kb. 30 ezer magyar hagyta el Vajdaságot, ugyanakkor kb. 300 ezer szerb menekült érkezett ide a volt Bosznia és Hercegovina meg Horvátország területérõl.

 

Tömbmagyarság

 

A tömbmagyarság a vajdasági magyar nemzeti közösség azon része, amely egy viszonylag kompakt (egységes) területen többségi helyzetben él.

Ez a terület a Tisza mentén húzódik, észak-dél irányban Horgostól Bácsföldvárig (kb. 60 km.), nyugat-kelet irányban Bácsgyulafalvától Szajánig (kb. 50 km.). Vajdaság jelenlegi adminisztratív felosztása szerint a következõ községeket foglalja magában: Kanizsa, Zenta, Ada, Topolya, Kishegyes, Becse, Csóka, valamint Szabadka egy része (Bácsszõlõs = Baèki Vinogradi, Dusanovó = Baèko Dušanovo, Kelebia = Kelebija, Palics = Paliæ, Hajdújárás = Hajdukovo, Csantavér = Èantavir, Suplyák = Šupljak), Zombor egy része (Bácsgyulafalva = Teleèka) és Kikinda egy része (Szaján = Sajan). E terület kb. 2900-3000 km2, Vajdaság területének 1/7-ét képezi.

A tömbmagyarság által lakott területen a háború elõtt (az 1991-es népszámlálás adatai szerint) kb. 156 ezer magyar élt, vagyis a kb. 340 ezres lélekszámú vajdasági magyarság 45%-a. Ugyanakkor ezen a területen kb. 65 ezer nem magyar él, vagyis a lakosság mintegy 30%-a, ami elsõsorban az elsõ és a második világháború utáni betelepítések következménye.

A tömbmagyarság által lakott terület lakosságának községenkénti megoszlása:

 

Község Terület Lakos Magyar Magyar %

Kanizsa 399 30668 26862 87,59

Zenta 294 28779 23281 80,90

Ada 228 21506 16625 77,30

Topolya 596 40473 26185 64,70

Kishegyes 181 14394 8452 58,72

Becse 487 42685 23224 54,41

Csóka 321 15271 8623 56,47

Szabadka r. 350 24371 19660 80,67

Kikinda r. 30 1555 1474 94,79

Zombor r. 50 2138 1904 89,06

Összesen: 2.936 221.840 156.290

 

Szigetmagyarság

 

A szigetmagyarság a vajdasági magyar nemzeti közösség azon része, amely magyar többségû településeken él, de e települések más nemzetiségek lakta területekkel el vannak vágva a tömbmagyarságtól. A 463 vajdasági helység közül a magyarok 81-ben vannak többségben, ebbõl a tömbmagyarságon kívül elhelyezkedõ 27 magyar többségû településen kb. 45 ezer magyar él (7 Bácskában, 18 Bánátban, 2 Szerémségben.)

 

Szigetmagyarság Vajdaságban:

 

Lakos Magyar Magyar %

Bácska 33678 21161 62,83

Bánát 30439 23840 78,32

Szerémség 526 327 62,17

Összesen: 64.643 45.328 70,12

 

Szigetmagyarság Bácskában:

 

Település Lakos Magyar Magyar%

Temerin (Temerin) 16971 9495 55,95

Bezdán (Bezdan) 5472 3698 67,58

Nemesmilitics (S. Miletiæ)3292 1673 50,82

Bácskertes (Kupusina) 2500 2263 90,52

Szilágyi (Svilojevo) 1278 1075 84,12

Doroszló (Doroslovo) 1864 1359 72,91

Gombos (Bogojevo) 2301 1598 69,45

Összesen: 33.678 21.161 62,83

 

Szigetmagyarság Szerémségben:

 

Település Lakos Magyar Magyar %

Dobrodol (Dobrodol) 126 110 87,30

Satrinca (Šatrinci) 400 217 54,25

Összesen: 526 327 62,17

 

Szigetmagyarság Bánátban:

 

Település Lakos Magyar Magyar %

Rábé (Rabe) 195 186 95,38

Majdán (Majdan) 387 348 89,92

Firigyháza (Filiæ) 170 87 51,18

Tóba (Toba) 822 755 91,85

Magyarcsernye (Nova Crnja) 2353 1998 84,91

Tamásfalva (Hetin) 881 612 69,47

Torda (Torda) 2183 1989 91,11

Magyarittabé (Novi Itebej) 1521 1325 87,11

Szentmihály (Mihajlovo) 1169 1079 92,30

Muzslya (Mužlja) 9045 7298 80,69

Lukácsfalva (Lukino Selo) 643 508 79,00

Káptalanfalva (Busenje) 119 107 89,92

Torontálvásárhely (Debeljaèa) 5734 3492 60,90

Ürményháza (Jermenovci) 1158 871 75,22

Székelykeve (Skorenovac) 3213 2582 80,36

Emánueltelep (Šumarak) 109 60 55,05

Fejértelep (Šušara) 472 312 66,10

Udvarszállás (Dobrièevo) 265 231 87,17

Összesen: 30.439 23.840 78,32

 

Szórványmagyarság

 

A szórványmagyarság a vajdasági magyar nemzeti közösség azon része, amely települési szinten is kisebbségben van. Szórványhelyzetben a 45 vajdasági község mindegyikében élnek magyarok, a legkevesebben a szerémségi Peæinciben (22-en, vagyis a lakosság 0.1%-a), a legtöbben Szabadkán (majdnem 45 ezren, ebbõl majdnem 40 ezren Szabadka városban, ahol a lakosság 40%-át képezik).

A szórványmagyarság területi megoszlását érzékelteti a következõ táblázat:

 

Magyar Tömb Sziget Szórvány Szórvány%

Bácska 259465 146193 21161 92.111 35,50

Bánát 76167 10097 23840 42.230 55,44

Szerémség 5328 0 327 5.001 93,86

Összesen: 340.960 156.290 45.328 139.342 40,87

% 45,84 13,29 40,87

 

A vajdasági magyarság területi elhelyezkedésének e három sajátos formája indokolja a helyzetének tartós és megnyugtató rendezése érdekében szükséges háromféle megoldási módozatot: a tömbmagyarság számára a területi autonómiát, a szigetmagyarság számára a bõvített hatáskörû helyi önkormányzatot, s a szórványmagyarsággal együtt az egész vajdasági magyarságot integráló személyi elvû önkormányzatot (perszonális autonómiát).

1994. augusztus 7.